Délibáb Néptánccsoport 1947-ben magyar fiatalok lelkes csoportja létrehozta a Szabadság” Magyar Sport- és Kultúregyesületet, pár év múlva a Szabadság és a Bécsi Magyar Munkásegylet táncosainak összefogásával a Bécsi magyar Néptánccsoportot. A kilencvenes években egy ideig a Fabatka Kamara bécsi magyar néptáncegyüttessel közösen próbálva majd önálló próbatermet és utakat keresve jött létre a Délibáb Kultúregyesület és azon belül is a Néptánccsoport. A Délibáb több évtizedes fennállása alatt a magyar folklór, és néphagyományok megőrzését, és színpadra állítását tekintette elsődleges feladatának. Az elmúlt évtizedekben fellépések százai követték egymást nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon, Szerbiában és Németországban és Felvidéken is Külön köszönet ezért a sikeres időszakért a csoport koreográfusi tisztét a 90-es évek elejéig ellátó Vadady Ágnesnek. A 2000-es év új kezdetet jelentett a Délibáb számára. A 80-as 90-es évek aktív egyesületi tagjai ismét kedvet kaptak a tánchoz, Helmut Windhager és Fritz Oberhofer áldozatos és kitartó munkájával feléledt a tánccsoport.
Oberhofer Fritz sajnálatosan korai és hirtelen halála után a baráti összetartás nagyon sokat segített abban hogy Fritz emlékének adózva és az Ő szellemében, de megújulva tovább dolgozzunk. Ezekben a nehéz időkben Helmut Windhager, Acsay Erzsébet, Csík Márti, Szabó Diána, Agyagos Zsanett, Kluka Csaba, akik nagyon sokat tettek az egyesületért. Agyagos Zsanett nem csak táncosként hanem fáradhatatlan és precíz könyvelőként is rengeteget tett az egyesületért. Török Sándor kétszeres aranysarkanytús táncos koreográfus és felesége Bors Erika is ekkor kezdtek el Bécsbe járni táncpróbákat tartani már heti két alkalommal, ez hozta az igazi előrelépést. Török Sándor több mint hat éven át vezette rendszeresen a felnőtt tánccsoportot, ezalatt az idő alatt marossárpataki, szatmári, mezőföldi, nyárádmagyarósi, bonchidai táncokat tanított. Az ő és felesége munkáját viszi tovább 2017 decemberétől szintén heti rendszerességgel Linczenbold Maximilián és Szabó Rubinka.
Köszönettel tartozunk továbbá Kovács Norbert Cimbinek és Gaschler Beátának, akik egy buzai mezőségi koreográfiát tanítottak nekünk és akikkel számos közös tervünk van a jövőt illetően is, Ònódy Bélának és Éliás Eszternek, akik a csodálatos Dél-alföldi és rábaközi koreográfiánkat állították össze, Keltai Gábornak és Gyurkó Erzsébetnek, akik a moldvai táncokat szerettették meg velünk, Furik Ritának, Linczenbold Maximiliánnak és Szabó Rubinkának, akik nélkül a Magyarbődi táncunk nem jöhetett volna létre, illetve Szabó Szilárdnak és Németh Ildikónak, akik a somogyi táncok lüktetését ismertették meg velünk.
